Ez pontosan az aminek látszik

A szex'munkát' mosdató művészekről és hipszterekről.
Pletyka: emiatt a szöveg miatt (is) próbált meg a fene nagy emberségességében megrágalmazni Antoni Rita és Mérő Vera (miután is kiabálni merészeltem egy mocskolódó travival).

"Nem szeretném feszegetni, ki, miért csinál ilyet, a pszichologizálás illetve konkrét egyéni sorsok boncolgatása helyett a rendszerszintű összefüggések érdekelnek. Kultúra és ideológia kapcsolódása ebben az esetben például az, hogy egy “Stripauction” nevű, nők pénzért vetkőzéséről szóló esemény kritikaiként van feltüntetve. Ez egy-egy kis lépés abba az irányba, hogy a “szexmunka” elfogadtatása legitimálódjon. Nincs pénzed tandíjra? Ne lázadozz itt, dolgozz inkább, sex work is work…a művelt Nyugaton is, tudjátok. Az eseményen konkrétan elhangzott, hogy New York-ban normális, hogy fiatal művészek szexmunkával keresnek pénzt.

Ez a fajta művészkedés tökéletes eszköz semlegesíteni egy adott társadalmi-termelési rendszer következményeit, a struktúráról az egyénre terelni a figyelmet. Nem gondolhatjuk magunkról, hogy szubjektumok vagyunk, politika helyett marad a pszichológia. Nem lehet kimondani, hogy mindig egy adott kulturális keretezés által közvetítve internalizálják emberek az adott kor, az adott termelési-társadalmi viszonyok lenyomatait is, viszonyrendszereit is, és bennük is, rajtuk keresztül is működik a rendszer.

Tehát nem azért vagyunk versenyeztetett, elnyomottságunkból tőkét farigcsáló, a különbözőséget büszkén képviselő, pszichologizáló paradigmák mentén atomizált individuumok, mert azzá tesz minket a világ, hanem mert ez van, az ember eredendően ilyen, esetleg valamilyen egyéni patológia áll fenn valakinél. Csak a pszichológia, az érzések, a szubjektivitás mindenhatósága marad."

https://artportal.hu/magazin/ez-pontosan-az-aminek-latszik/