Kritikai Tekintet
http://tranzitblog.hu/tul_a_kritikai_tekinteten/
"Ha nem választjuk élesen külön az organikus és a nem organikus életet, továbbá, ha a műalkotás befogadója „valamivé válik” a műalkotáson keresztül, az első kérdés az, hogy megtarthatja-e a művészet pedagógiai funkcióját (hisz általában rendelnek hozzá pedagógiai funkciót): még mindig látni tanít-e, vagy a látni tanítás csupán szolgai dialektika és mimézis, ha az új technológiák elterjedésével többre lehet képes ennél a művészet? Éppen a műalkotáson keresztül történő „valamivé válás” az a függő kapcsolat, amely egyszerre tehet vakká és tárhat fel új reprezentációs sémákat, teremthet új lehetőségeket.
"Ha nem választjuk élesen külön az organikus és a nem organikus életet, továbbá, ha a műalkotás befogadója „valamivé válik” a műalkotáson keresztül, az első kérdés az, hogy megtarthatja-e a művészet pedagógiai funkcióját (hisz általában rendelnek hozzá pedagógiai funkciót): még mindig látni tanít-e, vagy a látni tanítás csupán szolgai dialektika és mimézis, ha az új technológiák elterjedésével többre lehet képes ennél a művészet? Éppen a műalkotáson keresztül történő „valamivé válás” az a függő kapcsolat, amely egyszerre tehet vakká és tárhat fel új reprezentációs sémákat, teremthet új lehetőségeket.
A hagyományos reprezentáció modelljét (művész-mű-műélvező) követő, a hagyományos nyugati művészet médiumait idéző alkotások, de a számítógép által leírt szimulációkat alkalmazó műtárgyak és használati-/designtárgyak (mintha nem ugyanazokról a luxuscikkekről beszélnénk a legtöbb esetben) művészeti értéke a legtöbb esetben megkérdőjelezhető. Talán éppen azért, mert kiakasztani a falra egy statikus képet önszerveződő folyamatokról – egy olyan korban, amikor az információ áramlása és ennek az áramlásnak a feltérképezése olyan keretrendszereket ír le, amelyek mindenki életére közvetlenül kihatnak – egyszerűen giccses, és a rendszerbe épített látszat-kritika keretévé válik."
