Templom a múzeumban



A döntés nem finomkodik, ha figurális formát kell adni szimbolikus tartalmaknak. Az Árpád-házi szentek (boldogok, boldog emlékűek) szoftboxokra applikálva ragyognak a dicsfényben, Busóból pedig 66 van, gondolom, mert a bibliai fenevad száma a 666. Ezt a nagyon lényegre törő megközelítést fejben tartva olvasom a kiállítás narratíváját.

A busók az én olvasatomban a nép: arctalan, koszos, állatias, a tömeg, félelmetesek, embertelenek, civilizálatlanok, és törnek elő a sötétből, követelik a jussukat.

Kézenfekvő olvasat, hogy a hadsereg (a magyar katonai hősiesség panteonja) a néptől védi egy nagy hatalmú társadalmi szervezet, az egyház reprezentánsait (szentek arcképcsarnoka), illetve konkrétan egy leszármazási ágat, ahonnan nem csak egyház, hanem a magyar állam reprezentánsai eredeztethetőek, ahol az állam alapításakor állam és egyház összefonódott.


http://tranzitblog.hu/templom-a-muzeumban/


Popular posts from this blog

MÉLTATÁS EGY RENESZÁNSZ EMBERRŐL - Weiler Péter, a Puncs.hu üzletvezetője, projektművész

Weiler maga állítja a nol.hu-nak, hogy „ a festészet és a biznisz számára egymást kiegészítő »vizuális projekt« üzleti fantáziáját ezért is tudja kamatoztatni.” És valóban, géniuszát akkor értjük meg igazán, ha az általa használt formátumok médiaökológiáját, egymáshoz való relációját nézzük: azaz, egyben értékeljük azt a hálózatot, amelynek részei a bátor ellenzéki tiltakozó akciók, a figuratív festmények, a Puncs.hu illetve a körülötte íródó hiperszöveg. A „Weiler Péter-életérzést”, az élethez való bölcs, derűs, pozitív hozzáállást, a jó dolgok élvezetének örömét a festmények mutatják be, a digitális média innovatív és kreatív használata (az erőforrások stratégikus bevonásával) pedig elérhetővé teszi azt a fiatal nők számára. A Puncs.hu tevékenységéről már értesülni lehetett a médiából, például láthattuk plakátjait (amelyek közül  sokat méltatlanul meggyaláztak), olvashattak  elemzéseket  (amelyeket nyilvánvalóan az irigység és gonoszság szült, mi más), egy, a hvg újságírói – He
Read more

Művészetről és ideológiáról Weiler Péter Godot Galériás kiállítása kapcsán

Weiler Péter akkora s tri-úgyértem művész, hogy két szöveget is kellett írnom róla. "Az én feltételezésem, hogy Weiler Péter a szabadpiac-ideológia párkapcsolatokra, érzelmekre vonatkoztatása által kiváltott undort ellenpontozza ezzel a kiállítással, a Kádár-kori toposzok invokálásával. De ez a „Kádár-kor” a mi korunkhoz van lehorgonyozva. A kétezres évek ez, bőven. Semmi olyan nincs ezeken a képeken, amit manapság ne lelhetnénk fel, értelemszerűen kivéve magát Kádárt és másokat, akik meghaltak azóta. Viszont van nude tűsarkú cipő (Kate Middleton után szabadon), fehér műanyag doboz (még csak nem is ételhordó), fesztiválozó lány baseballsapkában, farmersortban, fehér felsővel." http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/muveszetrol_es_ideologiarol_weiler_peter_godot_galerias_kiallitasa_kapcsan.3927.html?pageid=86
Read more

keresztinterjú 2: Nemes Z. Márióval, Kiss Kata és Simon Bettina interjúja

Image
"Az irónia a távolságtartás kifejezése. Ezek mentén termelődik újra az érzelmek tabusítása. Azok az emberek, akik ironikus gesztusokat tesznek, el is határolódnak. Ez egyfajta biztonságos tér megalkotása az irónia eszközével. Ugyanakkor egy fakó érzelmi repertoár megengedett csak ebben a biztonságos, iróniával körbehatárolt térben. Ki mennyire rúgja fel az irónia ketrecét, attól függ aztán a reakció: először csak zavarodott vihogás, aztán jön, hogy dilis vagy, aztán bolond, aztán őrült, egyre durvul. Engem már népirtással is megvádoltak, el is dicsekszem gyorsan ezzel. Az irónia, ami védi a konvenciókat, mintha ki kellene nevetni azt, aki nem tesz a magáévá univerzálisnak és természetesnek, sőt morálisnak beállított viselkedési- és beszédkonvenciókat. Pedig valójában semmi univerzális vagy természetes nincs bennük, csak liberális-polgári normák. Közben pedig nagyon sok ember érzi az abszurditásukat, hogy mennyire hülyeség az például, hogy az ember eredendően racionális, vagy
Read more