Hollow Summit műkritika

 Itt álljunk meg egy percre: milyen műkritika ez a szöveg? Nem gazdasági, nem politikai, nem történeti fókuszú, nem dramaturgiát elemez, nem a műfajok keveredésére, nem a médiahasználatra fókuszál, és még csak nem is a befogadó szubjektív tapasztalatát írja le. Kapcsolódásokat szeretnék leírni, és a kapcsolatok ágenseit, beleértve a nem-embereket, vészmadarakat, egregorokat is.


A ʂúçʂ kapcsán mindenki maga dönti el, mi Jinx, Azazello és Admin ontológiai státusza. Nem reprezentációk, mert nem valami vagy valaki helyett, vagy valaki nevében vannak jelen; és nem is metaforák, hanem azok, amik, önmaguk és cselekvők. Az egregor helyett lehetne rájuk az angol mascot,  esetleg a jiddis kabbalah szóból származó kabalát használni. A kabala szerencsét hozó tárgy, a mascot kifejezetten csoportok kabalafigurája, amelynek nem kell mindenféleképpen tárgyban manifesztálódnia, reprezentálhatják képek vagy dalok is. 


A ʂúçʂ során a kabalafigura alakít csoportot, mint ahogyan a három egregore csoportjai is a kabalájukhoz öltöztek, és annak képével nyomtatott karakterkártya volt a nyakukban. Az alkotók szerint a Hollow feloldja az identitásokat, és valóban: ahogyan a kabalafigura létrehozza a csoportot, egy új, közös identitás jön létre, amely feloldja a korábbiakat. Van olyan elképzelés, miszerint az identitás eredendően interszubjektív, valami, ami inherensen a társadalmi térben létezik, hiszen egyedül senkinek nincs identitása, és nem is minden kultúrában érvényes ez a fogalom. Az identitás a jelölők és interakciók szintje, az adott emberre adott reakciók összessége, kimerevítve és adott személyre vonatkoztatva: te ilyen és ilyen, ez és ez vagy.

https://balkon.art/home/print/balkon-2022-1/

Popular posts from this blog

MÉLTATÁS EGY RENESZÁNSZ EMBERRŐL - Weiler Péter, a Puncs.hu üzletvezetője, projektművész

Művészetről és ideológiáról Weiler Péter Godot Galériás kiállítása kapcsán

keresztinterjú 2: Nemes Z. Márióval, Kiss Kata és Simon Bettina interjúja